Szufi szerzetesek és a kávé
Bár a kávé eredetéről számos történet és legenda kering, a szakértők azon az állásponton vannak, hogy a kávé eredete az etiópiai Kaffa régióra vezethető vissza, és a kávéfogyasztás a 15. században jelent meg a mai Jemen területén.
Azonban van egy népszerű szufi legenda, amely szerint a kávéfogyasztás a szufi dervisek között terjedt el először. A legenda szerint Sadhiliya szufi rend alapítójának, Sheikh Omar al-Shadhili-nek köszönhető, hogy a kávé készítésének fortélyait megismertetette a szufi közösséggel.
De kik azok a szufik? Hogyan élnek és miképp szól a legenda? Ezeket mutatjuk most be a cikkünkben.
Kik azok a szufik?
A szufizmus az iszlám vallás egyik ága, melynek középpontjában a spiritualitás és az Isteni szeretet megtapasztalása áll. A szufi szerzetesek a hagyományok szerint élnek és dolgoznak, és a szufizmus mélyebb értelmezésére törekednek.
Habár az iszlám egyik ága, a szufi szerzetesek életmódja eltér a hagyományos iszlám ortodox szokásoktól, mivel a szufizmus a belső tapasztalásra és az Istennel való személyes kapcsolatra összpontosít, nem pedig a cselekedetekre és formális vallási rituálékra.
A szufi szerzetesek általában meditációval, imádsággal, zikr nevű ismétlődő ima- és mantrázó gyakorlatokkal, valamint testi és szellemi gyakorlatokkal töltik napjukat.
Az életük nagyon egyszerű, már-már aszkétikus lehet, és gyakran vándorló életmódot folytatnak, miközben folyamatosan keresik az Istennel való kapcsolatot.
Hogyan élnek?
Ahogyan feljebb is említettük, a szufik egyszerű életet élnek, és elutasítják a luxus minden formáját és a felesleges földi javakat is. Épp ezért az életmódjuk csakis az alapvető szükségleteik kielégítéséből áll.
Ez az aszkézis, vagyis a tudatos lemondás az anyagi és a fizikai világ dolgairól. Az aszkézisre törekvés segíti őket abban, hogy belső utazásuk során az anyagi világba vetett kötöttségeiktől megszabaduljanak.
Spirituális gyakorlatok közé tartozik többek között:
- a meditáció,
- az ima,
- a dhikr (Isten nevének ismétlése),
- a zikr (Isten dicsőítése),
- az éneklés,
- a tánc,
- valamint a magasfokú önfegyelem és az önuralom.
A szufik egyébként egy összetartó, ám kissé zárt közösséget alkotnak, és segítik egymást a spirituális fejlődésben. Habár úgy hangozhat, hogy a szufi vallás és rend egy rég letűnt kor maradványa, a szufi közösségek ma is aktívak és világszerte megtalálhatóak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a modern technológia és a globalizáció ne lenne hatással a szufik életére. Ők is ugyanúgy használják az internetet, sőt a közösségi médiát is, hogy a világ más táján található szufikkal tudjanak beszélgetni.
A szufi rend és a kávé legendája
Egy szufi legenda szerint a kávéfogyasztás a szufi dervisek között terjedt el először. Egy bizonyos sejk,Sheikh Omar al-Shadhili a mai Jemen területére utazott, ahol felfedezte a kávébabot.
Ezután a sejk a babot forró vízbe áztatta, majd elfogyasztotta a keserű izű italt. A sejk meglepő dolgokra lett figyelmes a kávé ivását követően: éberebb lett és kevésbé kínozta éhség, így a kávébabot megismertette a szufi közösség többi tagjával is.
A kávé gyorsan elterjedt a közösség körében, hiszen elfojtotta az éhségérzetet és elűzte a fáradtságot.
Ráadásul a szufi hagyományokban azt tartják, hogy a kávéfogyasztás segíti az áhítatot és a meditációt, hiszen a koffein serkenti az idegrendszert, növeli a koncentrációt, és az éberséget, ami kifejezetten fontos a szufi meditáció során.